Az okos dolgokat szeretem,
a hogyant és a miértet kérdem.
Az észérveket megértem,
minden mást csak érzem.
Testem, lelkem materiális,
a boldogság banális hazugság.
És csak orális csinálmány,
a napi, add meg nekem, ima.
Végy inkább! Ne adj nekem!
Vedd el szinte mindenem!
Legyen tiéd az ország,
és az egeknek királysága!
Csak hagyd meg bűnömet, az eredendőt,
a mindig, mindent kérdőt,
létem forrását a kételkedést,
hogy feltehessem egyszer a végső kérdést.
