Keresztbe mindhalálig
Egyenes kellene,
lenne rá ígény,
ráhasalna egy derékszög,
mégannyian szeretnék.
Legyen, ráhelyezem!
Meg is van a keresztem,
végesként értelmezem
és a négy végpontot
A+B+C+D,
körbe-körbe,
egyenlő távra
összerajzolom.
Megalkotom a tökéletes
mértani alakot,
az önmagában végző kört.
Ha indulok A-ból,
végtelen B-be, C-be, D-be,
érkezem.
Vég nélküli keresztjeim
megszerkesztem.
Két dimenzióban.
Csakhogy, ilyen kiterjedésben,
nem létezem.
