Alzheimer
Sokasodik képzetem, agyam jár,
lassulnak a vegetatív parancsok.
Idegrendszerem fáradni kezd már,
DNS-láncom programja möbiusként
önmagába tér, s végtelen pályára áll.
Napra-nap újrakezdi létemet,
a pillanatnyit törli nyomtalan,
régmúlt emlékeim, mint jelenem,
vetíti elmém szélessávú,
interaktív mozivásznára,
beégetett digitjelek ívén,
fáradt mozigépészként,
on-off gombokat nyomogatva.
Életem immár manuális,
vegetatív és posztgraduális,
memóriám csecsemő zárvány,
tömörített bioprocesszor,
elővehető, lehívható, másolható,
csak soha nem hagyható,
árván.
