auditur

Hittan, etika: A hetvenes évek közepén-végén jártam középiskolába. Bevezették az akkori alaptanterve az etikát (talán úgy nevezték világnézetünk alapjai). Szerintem az erre kijelölt tanár sem igen tudta, hogy mit kell ez ügyben tanítani, de nyitott volt mindenre, amit mi hoztunk fel az órán - heti egy óra - és emlékeim szerint ezekben a negyvenöt percekben tudtunk meg sok mindent magunkról, problémáinkról. Ezek az órák a legőszintébb időszakok voltak a gimnáziumi éveink alatt, mert beszélhettünk mindenről, ami minket akkor foglalkoztatott. Este sok évfolyamtársam elment a templomba hittanórára, mert a helyi pap bejött az iskolába és ott hívott minket ezekre a foglalkozásokra. Én is nagyon szerettem volna menni - a legjobb csajok is jártak ide - és kértem apámat: engedjen engem is. Ő leült velem és beszélt a Bibliáról, beszélt a biblia történetéről és azt mondta, ezekre a kérdéseidre a legjobb válaszokat akkor kapod meg, ha figyelsz a történelem órákon és sokat olvasol. Ezután majd egyszer csak el tudod dönteni saját magad, akarsz-e menni hittanra is. Még nem tudtam eldönteni. De ez az én nem döntésem.