Köz-helyes
Soraimat azzal kezdeném,
ha vóna bennem bátorság
és egy csöpp remény,
hogy értőn elolvassák:
semmi sem rosszabb
és semmi sem lehangolóbb,
ha a leggonoszabb,
egyben a legostobább.
Mert a hülye többnyire
csak magának árt,
de, ha a tömeg őt felkeni,
mert lázálmait elhiszi,
akkor a falu bolondja,
helyettünk- prófétává,
önjelölt,
vértelen,
vértanúvá,
leválthatatlan,
megváltónkká válik
és vizionált bárányainak
okozza a kárt.
