Tudom a naivitás az ostobaság egy formája (mértéke?). Mégis, néha magam ellenére is magam vagyok. Most magam vagyok...(értsd: naiv, bár elkeseredett egyúttal!) Hallgatom a Bolgárt (szinte mindig szívesen) de most nem annyira, hiszen ellent kell mondanom neki, bár tudom (remélem) ez őt nem zavarja. Beszélget valakivel és védi a jelenlegi politikai elitet, mert a telefonálót arról próbálja meggyőzni
és sajnos sikerrel, hogy nem lehet ezeket lecserélni (mármint az úgymond: politikai elitet, bár mi bennük az elit?), mert sem idő, sem mód nincs újaknak jönni, hiszen mi a biztosíték arra, hogy azok mások lesznek, de méginkább: hogyan győzik meg választóikat? Abszolút opportunista felvetés, hiszen azt sugallja: minden változatlan, de ehhez kell alkalmazkodni, ki hogy tud.
Ehhez képest mi a helyzet, ha mi (bárki) valamire (a szabad versenyes kapitalizmusban, amiért oly sokat küzdöttünk, de ha nem is, ami iránt annyi illúziónk volt) próbálunk vállalkozni és hitelt kérünk bankunktól?
- Üzleti tervet kell letenni.
- Be kell bizonyítani, hogy a múltunk makulátlan.
- Be kell bizonyítani, hogy képesek vagyunk a projektet teljesíteni, sőt nyereségesen (erre megvan minden anyagi és humán erőforrásunk).
- Biztosítékot kell adnunk arra az esetre, ha mégse (leginkább a kért összeg többszörösére).
- Vevőnk részéről is biztosítani kell a hitelezőt, hogy ki fog fizetni.
- Lényegében teljes vagyonunkat - gyakorlatilag teljes előző életünk eredményét -fel kell tenni a kért megvalósítandó projektre. Mindez azt jelenti kockára tesszük teljes jövőnket és még azon is túl.
Persze hittel cselekszünk és mindezt meg is tesszük.
Mindezzel szemben, ha országunk vezetőit választjuk, akkor mit kapunk:
- Az üzleti terv - választási program - egy nagy nulla, hiszen alátámasztva nincs semmivel. Ennek neve: választási ígéret, aminek lényege szintén egy nagy semmi, hiszen nem számon kérhető. Vagyis nincs üzleti terv. (Max: óriásplakát és direktmail.)
- A vállalkozó makulátlan múltját nem tudjuk ellenőrizni, mert az erre hivatott sajtó egyik félről azt bizonyítja, hogy ördög, másikról azt, hogy angyal, de kinek higgyünk a bértolnokok közül? Mégis - PERSZE NEKÜNK, AKIK CSAK EGY ÁLLÁSRA, VAGY JÓ ÖTLET MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT KÉRÜNK SEGÍTSÉGET - minden pályázatunk mellé olyan önéletrajzot kell mellékelnünk, amelynek valóságtartalmáért (adott esetben) jogi felelősséggel is tartozunk (ELITÜNKNÉL lásd exelnökünk doktorját)!
- A projekt teljesítésére semmilyen bizonyítékunk nincs, hiszen fenti két pont nem működik és kezességet ezen felelőtlen (számon kérhetetlen) vállalkozókért senki nem vállal. Merőben egyszerű, de létező projekt: A finanszírozó (EU) közterek felújítására ad töméntelen pénzt, hogy ne teremtsen magának működő tőkeberuházás esetén konkurenciát. Fellépett-e bármelyik kormányunk annak érdekében, hogy ezt a pénzt értékteremtő beruházásra kapjuk?
- A program megvalósításának biztosítéka: miért istentől elrugaszkodott, hogy teljes vagyonával feleljen ígéreteiért a politikus? Bízzuk ennek megítélését a választókra (visszahívhatóság, megfelelő jogi procedúra után). Ha a választóknak regisztrálniuk kell magukat a választás előtt, a választandóknak miért nem lehet regisztráltatni programjukat a megválasztásuk érdekében, amely dokumentum nem kerül 88 éves titkosításra, de megnézhető bárki által és adott esetben eljárásjogilag is szembesíthető, mondjuk egy parlamenti (önkormányzati) bizottság előtt, amely bizottság felállítása nem ígényel kétharmadot.
Ha, a megválasztandó képviselők is hittel cselekszenek, miért ne tehetnék meg ugyanazt, mint bárki annak érdekében, hogy a nekik hitelt adókat meggyőzzék igazukról, meggyőzzék arról, hogy meg tudják valósítani többletértéket előállító tevékenységüket.
Tudom: boldogok a szellemi szegények, mert övék az egeknek királysága. Egyszerűbben: hülye vagyok. (De mennyire!)
Ehhez képest mi a helyzet, ha mi (bárki) valamire (a szabad versenyes kapitalizmusban, amiért oly sokat küzdöttünk, de ha nem is, ami iránt annyi illúziónk volt) próbálunk vállalkozni és hitelt kérünk bankunktól?
- Üzleti tervet kell letenni.
- Be kell bizonyítani, hogy a múltunk makulátlan.
- Be kell bizonyítani, hogy képesek vagyunk a projektet teljesíteni, sőt nyereségesen (erre megvan minden anyagi és humán erőforrásunk).
- Biztosítékot kell adnunk arra az esetre, ha mégse (leginkább a kért összeg többszörösére).
- Vevőnk részéről is biztosítani kell a hitelezőt, hogy ki fog fizetni.
- Lényegében teljes vagyonunkat - gyakorlatilag teljes előző életünk eredményét -fel kell tenni a kért megvalósítandó projektre. Mindez azt jelenti kockára tesszük teljes jövőnket és még azon is túl.
Persze hittel cselekszünk és mindezt meg is tesszük.
Mindezzel szemben, ha országunk vezetőit választjuk, akkor mit kapunk:
- Az üzleti terv - választási program - egy nagy nulla, hiszen alátámasztva nincs semmivel. Ennek neve: választási ígéret, aminek lényege szintén egy nagy semmi, hiszen nem számon kérhető. Vagyis nincs üzleti terv. (Max: óriásplakát és direktmail.)
- A vállalkozó makulátlan múltját nem tudjuk ellenőrizni, mert az erre hivatott sajtó egyik félről azt bizonyítja, hogy ördög, másikról azt, hogy angyal, de kinek higgyünk a bértolnokok közül? Mégis - PERSZE NEKÜNK, AKIK CSAK EGY ÁLLÁSRA, VAGY JÓ ÖTLET MEGVALÓSÍTÁSÁÉRT KÉRÜNK SEGÍTSÉGET - minden pályázatunk mellé olyan önéletrajzot kell mellékelnünk, amelynek valóságtartalmáért (adott esetben) jogi felelősséggel is tartozunk (ELITÜNKNÉL lásd exelnökünk doktorját)!
- A projekt teljesítésére semmilyen bizonyítékunk nincs, hiszen fenti két pont nem működik és kezességet ezen felelőtlen (számon kérhetetlen) vállalkozókért senki nem vállal. Merőben egyszerű, de létező projekt: A finanszírozó (EU) közterek felújítására ad töméntelen pénzt, hogy ne teremtsen magának működő tőkeberuházás esetén konkurenciát. Fellépett-e bármelyik kormányunk annak érdekében, hogy ezt a pénzt értékteremtő beruházásra kapjuk?
- A program megvalósításának biztosítéka: miért istentől elrugaszkodott, hogy teljes vagyonával feleljen ígéreteiért a politikus? Bízzuk ennek megítélését a választókra (visszahívhatóság, megfelelő jogi procedúra után). Ha a választóknak regisztrálniuk kell magukat a választás előtt, a választandóknak miért nem lehet regisztráltatni programjukat a megválasztásuk érdekében, amely dokumentum nem kerül 88 éves titkosításra, de megnézhető bárki által és adott esetben eljárásjogilag is szembesíthető, mondjuk egy parlamenti (önkormányzati) bizottság előtt, amely bizottság felállítása nem ígényel kétharmadot.
Ha, a megválasztandó képviselők is hittel cselekszenek, miért ne tehetnék meg ugyanazt, mint bárki annak érdekében, hogy a nekik hitelt adókat meggyőzzék igazukról, meggyőzzék arról, hogy meg tudják valósítani többletértéket előállító tevékenységüket.
Tudom: boldogok a szellemi szegények, mert övék az egeknek királysága. Egyszerűbben: hülye vagyok. (De mennyire!)
