PUCK
Ha mi árnyak nem tetszettünk,
Gondoljátok, s mentve tettünk:
Hogy az álom meglepett,
S tükrözé e képet.
E csekély, meddő mesét,
Mely csak álom, semmiség,
Nézze most el úri kegy,
Másszor aztán jobban megy.
S amint emberséges Puck
A nevem: ha megkapjuk,
Hogy most kímél a fulánk,
Jóvátesszük e hibánk,
Máskint a nevem ne Puck
Legyen inkább egy hazug.
Most uraim, jó'tszakát. -
Fel, tapsra hát, ki jó barát,
S Robin megjavitja magát.
PUCK(antás) ma
Ha mi műkedvelők nem tetszettünk,
ki tudja és érti, mit
roncsoló alkotásunkkal,
gondoljátok, s mentve tettük:
bájoló kísértetünk meglepett,
szövegeink meddőn fogant mesék,
kicsinységek, semmi ágán
módolt nyelvszerkezetek.
Ha most elnéző az úri kegy,
máskor tán jobban megy,
ezidőn, ha nem is kímél
az iskolázott fúlánk,
jobbítani kíván kedvünk,
csak, mint tehetségünk
engedi.
Másként nevem ne
az legyen ami,
legyen inkább hazug,
fel tapsra, hát ki jóbarát,
és ki nyugatos az újban,
máskor, másként, máshogy,
megjavítja önmagát.
