Pedál, pedálozás (némileg metaforikusan)…
Nem, mintha szükséges lenne egy folyton pedálozó társadalomban tisztázni mit is takar a címben foglalt főnév, de leginkább azért mégis megteszem, hogy legyen egy kiindulási alap, egy origó, vagy populárisabban, kályha, ahonnan ki szokás indulni. Tehát a pedál egy olyan erőátviteli mechanikus (általában) lábbal működtethető eszköz, amely különféle gépeken, hangszereken, készülékeken, szerkezeteken a gép (szerkezet) működését lábbal történő megnyomásra megindítja, szabályozza, módosítja vagy fenntartja. Hát szóval ezt mondja a géptan.
S jöjjön a címben rejlő ige rövid részleges diszkussziója! Elsőre mi is jut eszünkbe? Naná hogy a bicikli, mert annak elengedhetetlenül fontos alkatrésze a pedál, hisz pedálozás nélkül (most tekintsünk el az egyre inkább terjedő e-bike jellegű és meghajtású két-, vagy többkerekűektől) az meg se mozdul. Így hát, mint gondos szülők a következőket kell mindenképp megtennünk, kicsiny gyermekünk érvényesülése érdekében már ideje korán: „A szabályok bevésése hosszú folyamat, így jobb időben elkezdeni. A legtöbb hároméves gyerek már megkapja az első biciklijét, persze még pótkerekekkel felszerelve, és elszántan tanulnak pedálozni, kormányozni, fékezni”.
Tehát mi dolgunk a pedállal, s mi a pedál tekerésével? A pedál – mint fentebb láthattuk – képes a szerkezet működését mind fenntartani, mind módosítani, miután azt megindította. Csak egy (inkább többnyire és praktikusan kettő) lábra van szükség. Horribile dictu, lábunk különösen alkalmas a szerkezet működését módosítani. Szükségképpen kiemelem, van a lábaknak egy olyan üzemmódja is, amelyet (ki)rúgásnak hívunk a szlengben, s amely a szerkezet működésképtelenné tételét képes okozni (megfontolásra ajánlom). Ha és amennyiben szükségünk van a biciklinkre, amelyet adott időben kissé túltoltunk, akkor üljünk fel rá megint egyszer és használjuk működőképes pedáljainkat.
Kerékpárunkon ülve ismét könnyen gyorsan felismerjük a másik két elengedhetetlen tartozékát, a kormányt és féket. Tapasztalhatjuk, hogy ezek is a mi akaratlagos cselekedetünk eredményeként működnek. Fordíthatjuk a kormányt erre-arra, s bármikor megnyomhatjuk a féke(ke)t. Haladásunk iránya, sebessége, azonnal módosul, gyorsul-lassul-megáll.
Hároméves gyerekeink mindezt hamar megtanulják. A többség idősebb korában leszáll a bicikliről. Sokan ezek közül már csak a pedálozást gyakorolják, kerékpár nélkül. A kerékpározást persze nem lehet elfelejteni. Csak rá kell ülni ismét a nyeregre! Ha még megvan a biciklink…..
